A szemhéjak rostos, izmos szövetlemezek, amelyek a szem védelmét és megfelelő működését szolgálják. Belső felszínüket csúszós, nedves kötőhártya borítja, külfeli részüket pedig szőrös bőr. Pislogáskor a szemhéjak egyenletesen eloszlatják a könnyfilmet, nedvesen tartják a szaruhárt, és megakadályozzák a környezeti ártalmak okozta sérüléseket.
Egészséges állatoknál a szemhéj pontosan akkora hosszúságú, hogy nyitott állapotban csak az átlátszó szaruhártya felett nyílik fel, a szemfehérje és a kötőhártya pedig takarásban marad. Ez különösen fontos, hiszen az állatok kötőhártyája nem tűri a levegővel való folyamatos érintkezést, mint az emberi szem.
Egyes fajtáknál azonban a tenyésztési szelekció során a szemhéjak hossza megnőtt, a csontos szemgödör tágabb lett, míg a szemgolyó mérete nem változott jelentősen (1,6–2,2 cm). Ez az aránytalanság vezethet olyan rendellenességekhez, mint az entropium (befelé forduló szemhéj) vagy az ectropium (kifelé forduló szemhéj). Előfordulhat az is, hogy egyazon szemhéj szakaszai különböző irányba fordulnak – ezt nevezzük kárószemnek.
A befelé forduló szemhéj esetében a szőrszálak folyamatosan dörzsölik a szaruhártyát és a kötőhártyát. Ez rendkívül fájdalmas, és a dörzsölés okozta mechanikai irritáció miatt gyulladás alakul ki. A szervezet idegentestként ismeri fel a szőröket, és híg könnyel próbálja átmosni a szemet, de ezzel csak kimosódik a tápanyagokat és védelmet nyújtó könnyfilm. Így ördögi kör alakul ki: a szemhéj nem véd, hanem irritál, a könnyfilm hiánya miatt a szemfelszín védelem nélkül marad, gyulladás és szöveti károsodás lép fel.
Az ectropium során a szemhéj kifordul, a kötőhártya folyamatosan ki van téve a környezeti hatásoknak. Ez krónikus gyulladáshoz, váladékozáshoz és fertőzésekhez vezethet. Mindkét rendellenesség hosszan fennállva komoly szövődményeket okozhat: pigmentáció, érképződés, fibrózis, szárazszem-betegség vagy szaruhártyafekély is kialakulhat, ami végső esetben a szem perforációjához vezethet.
A megoldást sebészeti korrekció jelenti, melynek során a szemhéj anatómiája és funkciója helyreállítható. A szemfelszín átlátszósága visszatérhet, a gyulladás, váladékozás és a krónikus könnyezés megszűnhet. Sok állat viselkedése is megváltozik a beavatkozás után: a korábban fájdalmas, fejét nem engedő kutya megnyugszik, barátságosabbá válik.
Fontos tudni, hogy ezek az elváltozások öröklődnek. Enyhe formájuk még nem feltétlenül jelent kizáró okot a tenyésztésben, de súlyosabb esetekben az állatot ki kell zárni a tenyésztésből. Ezért az ilyen állatokon, ha ivarosak, nem végezzük el a plasztikai műtétet, mivel az az öröklődő betegség elfedését jelentené. További információ e témában: ECVO Manual, illetve a MAOK Etikai Szabályzat.
A szemhéj deformitások időben történő felismerése és műtéti korrekciója hosszútávú befektetés a szem egészsége szempontjából. A beavatkozással megelőzhetők a komoly szövődmények, javul az állat komfortérzete és életminősége is. Ha kedvencénél szemmel látható elváltozást, könnyezést vagy más szemfelszíni problémát észlel, kérjük, mielőbb jelentkezzen be szemészeti vizsgálatra.
