Szívügyünk a megelőzés – Szívférgesség kutyáknál
A szívférgességet a Dirofilaria immitis nevű fonálféreg okozza, amely veszélyt jelenthet a kutyákra. Ezek a hosszú, vékony élősködők a kutyák tüdőartériáiban (és esetenként a szív üregeiben) élnek, és akár 30 cm hosszúra is megnőhetnek. Jelentős károkat okozhatnak a tüdőben és a szívben.
A kifejlett szívférgek gyulladást idéznek elő a tüdő ereiben, ami légzőszervi panaszokhoz és pulmonális hipertenzióhoz (megnövekedett vérnyomás a tüdő ereiben) vezet. Súlyosabb esetekben ez testsúlycsökkenést, gyengeséget, jobb szívfél elégtelenséget, életminőség-romlást vagy akár halált is okozhat.
A szúnyog szerepe a fertőzés terjedésében
A szívférgesség terjedéséért a szúnyogok felelősek. Ezek a rovarok képesek a beteg állat véréből felszívott szívféreg-lárvákat (mikrofiláriákat) átvinni egy egészséges állatra. A mikrofiláriák a szúnyogban fejlődnek ki fertőzőképes harmadik stádiumú lárvává (L3), ehhez meleg hőmérséklet (legalább 14°C) és néhány hét szükséges. A szúnyog újabb vérszíváskor ezeket a lárvákat a harapás helyén keresztül egy másik állat testébe juttatja.
Az új gazdaszervezetben a lárvák először a bőr alatt fejlődnek, majd a véráramba jutnak, onnan pedig a tüdőartériákba vándorolnak, ahol kifejlett féreggé alakulnak. Ez a folyamat kb. 6-7 hónapig tart. A kifejlett férgek szaporodnak, a nőstények újabb mikrofiláriákat bocsátanak a vérbe – ezzel zárul a ciklus, amely újraindulhat.
Megelőzni sokkal könnyebb, mint kezelni
A szívférgesség megelőzése jóval egyszerűbb – és kíméletesebb a kutya számára – mint a kezelés. A fertőzési kockázatot számos tényező befolyásolja:
- Vadon élő kutyafélék (pl. rókák, farkasok, prérifarkasok) jelenléte a környéken
- Éghajlati adottságok (páratartalom, hőmérséklet, csapadék, tengerszint feletti magasság)
A szívférgesség elterjedése világszerte
A szívférgesség világszerte jelen van, de az előfordulása területenként változó. Melegebb, párás éghajlatú régiókban – például a trópusokon és szubtrópusokon, de akár Magyarországhoz közeli mediterrán régiókban – a fertőzés kockázata jóval magasabb, mert ott a szúnyogpopuláció nagyobb és aktívabb. Hűvösebb, szárazabb területeken a fertőzések ritkábbak.
Fontos megemlíteni, hogy az állatok utaztatása, elköltöztetése, valamint a klímaváltozás is hozzájárulhat a szívférgesség új területeken való megjelenéséhez – mivel ezek a tényezők elősegítik a szúnyogok elterjedését és az aktív időszakuk meghosszabbodását.
Környezeti tényezők és a szúnyogcsípések elkerülése
A legfrissebb ajánlások szerint a szúnyogcsípések megelőzése is fontos része a védekezésnek:
- Kerüljük a kutya sétáltatását szúnyograjzás idején, különösen meleg, párás időben
- Ne vigyük kutyánkat tavak, patakok, elöntött területek közelébe a szúnyogok szezonjában
- Otthon is ellenőrizzük az állóvizes helyeket (pl. virágalátét, vödör), és szüntessük meg ezeket a potenciális szúnyoglárva-tenyészőhelyeket
- Ha egész évben meleg az éghajlat, hasznos lehet a kert átalakítása, szúnyogháló használata vagy más fizikai szúnyogbarrierek alkalmazása
Gyógyszeres megelőzés
A szívférgesség elleni készítményeket állatorvos írja fel, és tablettás, spot-on vagy injekciós formában is elérhetők. Fontos tudni, hogy a szívférgesség elleni készítmények nem minden életciklusban hatékonyak! A piacon elérhető gyógyszerek csak a lárvák egy meghatározott fejlődési szakaszában képesek elpusztítani a kórokozót. Ezek a „megelőző” szerek tehát nem az érettebb lárvaalakokat vagy a felnőtt szívférgeket, hanem a fertőzés korai fázisában lévő, fiatal lárvákat célozzák.
Ezért minden egyes hónap számít. Ha akár csak egy hónapot kihagyunk, és a lárvák tovább fejlődnek, könnyen olyan stádiumba juthatnak, amikor már nem reagálnak a készítmények hatóanyagára.
A megelőzés hatékony csak akkor, ha következetes és megszakítás nélküli. Ezért is javasolják szakmai szervezetek – mint például az American Heartworm Society – az egész éves, havi rendszerességű szívférgesség elleni védelmet, még akkor is, ha télen hidegebb az idő.
A szívférgesség kimutatása
A szívférgesség jelenlétét vérvizsgálattal lehet kimutatni. Bár a megelőzés elsődleges fontosságú, az éves szűrés minden 7 hónaposnál idősebb kutya esetében javasolt, még azoknál is, akik rendszeresen kapnak védelmet. Ennek az az oka, hogy akár néhány nap vagy hét kihagyás is elég lehet ahhoz, hogy a lárvák olyan fejlődési stádiumba jussanak, amikor már nem hatnak rájuk a megelőző készítmények.
A szűrés kétféle vizsgálatot foglal magában, amelyek együtt adnak megbízható eredményt:
- Helyszíni gyorsteszt – Ez az úgynevezett antigén teszt a felnőtt nőstény szívférgek jelenlétét mutatja ki, és mindössze egy csepp vér szükséges hozzá. Az eredmény néhány percen belül elkészül.
- Laboratóriumi mikroszkópos vizsgálat – Ez a teszt a vérben keringő, fiatalabb fejlődési stádiumban lévő lárvákat, az úgynevezett mikrofilariákat keresi. A mikrofilariák kimutatása többféle módszerrel történhet, azonban mi minden esetben a Knott-tesztet kérjük, mivel ez az eljárás a vérmintában lévő lárvák dúsításával pontosabb és megbízhatóbb eredményt ad. A vizsgálatot külső laboratóriumban végzik mikroszkópos eljárással.
Amennyiben bármelyik teszt pozitív, további vizsgálatokra van szükség a fertőzés mértékének és az érintett szervek (pl. tüdő, szív) állapotának felmérésére. Ezek alapján lehet meghatározni a megfelelő kezelési tervet is.
Beszéljen állatorvosával
Kérje ki állatorvosa tanácsát a szívférgesség megelőzésével, a megfelelő készítményekkel és a javasolt vizsgálati gyakorisággal kapcsolatban. A megelőzés nemcsak biztonságosabb és egyszerűbb, hanem sokkal kevésbé megterhelő a kutya és a gazdi számára is, mint a fertőzés kezelése.
