Védőoltások

Közismert tény, hogy a fertőző és járványos betegségeket világszerte a védőoltások felfedezése által sikerült felszámolni.

Oltás, vagyis aktív immunizálás során egy fertőző betegséget kiváltó kórokozó (általában baktérium vagy vírus) elölt vagy gyengített, betegséget kiváltani már nem képes alakját, esetleg egy részletét adják be az állatoknak vakcina formájában. Az immunrendszer felismeri a kórokozót, és anélkül, hogy a betegség kialakulna, képes lesz ellenanyagot termelni ellene. Így, ha később az igazi, veszélyes kórokozó a szervezetbe jutna, az ellenanyagok azonnal hatástalanítják. Passzív immunizálásnak azt nevezzük, ha másik állatban termelt kész ellenanyagot (más néven szérum) juttatunk be a szervezetbe, ez sokkal ritkább.

Csak egészséges, jó erőben lévő állat alkalmas arra, hogy immunválaszt hozzon létre. Ezért fontos a védőoltás előtt alapos betegvizsgálatot végezni. Ha az állat beteg, legyengült, az oltás nem lesz hatékony, sőt, az immunrendszer további megterhelésével általában a betegséget tovább súlyosbítjuk.
Egy bizonyos kor alatt az immunválasz nem alakul ki és az oltás nem hatékony. Kutyák esetében az optimális életkor az első vakcinához nyolc, macskák esetében kilenc hetes korban érkezik el. Ennél fiatalabb állatokban még működik az anyától kapott immunitás és a saját immunrendszer fejlettsége sem elégséges, így ennél sokkal korábban oltani nem javasolt.

Vannak olyan baktériumok és vírusok, amelyek természetükből fakadóan hosszú, akár életen át tartó immunitás kialakítására képesek, míg vannak olyanok is, amelyek csak rövid védettséget adnak akár oltással védekezünk ellenük, akár átvészelésről beszélünk. A kisállatok számára olyan védőoltás sorozatok állnak rendelkezésre, amelyekből tetszőlegesen, személyre szabottan válogathatunk minden évben.
Magyarországon a veszettség elleni védőoltás évente kötelező. Ennek az az oka, hogy a veszettség emberre is veszélyes és minden esetben halállal végződő, gyógyíthatatlan betegség. A kötelező oltás célja az emberiség védelme. Három Hazánkkal szomszédos országban a mai napig előfordulnak veszett állatok és olykor emberi halálesetek is.

Magyarországon évek óta még rókában sem sikerült kimutatni a veszettség vírusát. A vírus a kórfejlődés egy bizonyos pontján eljut a fertőzött húsevő nyálmirigyébe és harapással terjed. A fenntartó első sorban a róka és a kutya, egyes országokban bizonyos denevérfajok. Növényevők kevésbé érzékenyek, de lóban, marhában is előfordulhat a kórkép rókaharapás nyomán. Olyan helyeken, ahol a lakosság ismerete hiányos, előfordul, hogy az olyan kutyát, amely embert mart, elpusztítják és elássák. Nem gondolják, hogy a harapás azért következett be, mert az állat már beteg. Így a megharapott ember vagy gyermek is a veszettség áldozatává válik. A veszett róka akár 50 kilométert is képes megtenni. Ezért helyes szakmailag, hogy a védőoltás kutyák számára évente kötelező.